<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>fizikai kutatás &#8211; Imprex</title>
	<atom:link href="https://imprex.hu/tag/fizikai-kutatas/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://imprex.hu</link>
	<description>Imprex hírportál - Aktuális hírek, érdekességek független és objektív forrásból</description>
	<lastBuildDate>Fri, 19 Dec 2025 07:21:35 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.1.4</generator>

<image>
	<url>https://imprex.hu/wp-content/uploads/2023/07/cropped-imprex-google-news-32x32.png</url>
	<title>fizikai kutatás &#8211; Imprex</title>
	<link>https://imprex.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Stabilitást adó fejlesztés extrém körülmények között</title>
		<link>https://imprex.hu/stabilitast-ado-fejlesztes-extrem-korulmenyek-kozott/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Imprex]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 19 Dec 2025 07:21:35 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Tech]]></category>
		<category><![CDATA[cern]]></category>
		<category><![CDATA[debreceni egyetem]]></category>
		<category><![CDATA[fizikai kutatás]]></category>
		<category><![CDATA[nagy hadronütköztető]]></category>
		<category><![CDATA[tesztrendszer]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://imprex.hu/?p=40648</guid>

					<description><![CDATA[A Debreceni Egyetem és a HUN-REN ATOMKI kutatói egy új tesztrendszert fejlesztettek a CERN Nagy Hadronütköztetőjének detektoraihoz, amely akár tízszeres áramterhelést is képes szimulálni. Ez a fejlesztés lehetővé teszi a nagyfeszültségű tápegységek megbízható vizsgálatát extrém körülmények között, támogatva a High-Luminosity LHC projekt sikerét.]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>A Debreceni Egyetem és a HUN-REN ATOMKI kutatói új tesztrendszert fejlesztettek, mely a CERN-ben működő Nagy Hadronütköztető (LHC) által feltárt új fizikai jelenségek megfigyelésére szolgáló detektorok nagyfeszültségű tápegységeinek vizsgálatát segíti. A mérőeszköz képes akár tízszeres áramterhelést is szimulálni.</p>
<p>A CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet a világ egyik vezető részecskefizikai kutatóintézete, mely jelenleg a világ legnagyobb és legerősebb részecskegyorsítója. A 27 kilométeres Nagy Hadronütköztető protonokat és nehézionokat gyorsít csaknem fénysebességre, majd négy nagy detektornál — ATLAS, CMS, ALICE és LHCb — ütközteti őket, lehetővé téve a korai univerzum szélsőséges állapotainak kutatását. A detektorok óriási, nagy sebességű kameraként működnek, másodpercenként akár 40 millió alkalommal készítenek minden irányból 3D-s felvételeket a részecskeütközésekről, azonosítják a szinte összes stabil részecskét és megmérik ezek energiáját.</p>
<p>A CERN tervei között szerepel az ütközések növelését célzó High-Luminosity LHC (HL-LHC) elnevezésű kiemelt projekt elindítása, aminek köszönhetően a mostaninál is pontosabb kísérleteket lehet majd végezni, ezzel együtt azonban a fizikai jelenségeket figyelemmel kísérő detektorok és elektronikai rendszereik minden eddiginél nagyobb terhelést kaphatnak. A jelenleg használt tápegységeket nem ilyen körülményekre tervezték, ezért olyan mérőeszközre volt szükség, ami akár tízszeres áramterhelést is képes szimulálni és a szélsőséges környezetben is vizsgálja a detektorok viselkedését.</p>
<p>A Debreceni Egyetem és a HUN-REN ATOMKI kutatói, Ujvári Balázs, Orosz Melinda és Mátyus Zsolt sikerrel vették az akadályt. <em>Ujvári Balázs</em>, a Debreceni Egyetem Informatikai Kar Adattudomány és Vizualizáció Tanszékének adjunktusa a hirek.unideb.hu-nak elmondta: a fejlesztés részét képezi egy elektronikusan kapcsolható ellenálláshálózat, mely széles tartományban képes a detektorcsatornák terhelésének utánzására. A szakember hozzátette, hogy a fejlesztő munka során egy komplett monitorozó és tesztelő elektronika, valamint egy felhasználóbarát vezérlőszoftver is készült.</p>
<p>– A rendszer prototípusát a CERN-ben is bemutattuk, a helyszíni próba során valós működési körülmények között gyűjtöttek a szakemberek méréseket és visszajelzéseket. A kifejlesztett tesztrendszer lehetővé teszi, hogy minden nagyfeszültségű tápegységet részletesen és megbízhatóan vizsgáljunk. A mérések segítségével pontos képet kapunk arról, hogyan viselkednek ezek az eszközök hosszú távon, milyen korai jelei lehetnek az elavulásnak vagy a meghibásodásnak és hogy a HL-LHC indulására mely egységek cseréje válhat szükségessé – magyarázta a szakember.</p>
<p>A tápegységekre a nagy energiájú fizikai mérésekhez van szükség, a fejlesztés révén ennek megfelelően a CMS DT aldetektora a megnövelt ütközési arány mellett is stabilan, biztonságosan és nagy pontossággal működhet majd.</p>
<p><em>A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozta: NKFIH 2021-4.1.2-NEMZ_KI-2024-00043</em></p>
<p>További információ és fotók:<br />
<a title="" href="https://hirek.unideb.hu/stabilitast-ado-fejlesztes-extrem-korulmenyek-kozott" target="_blank" rel="noopener">https://hirek.unideb.hu/stabilitast-ado-fejlesztes-extrem-korulmenyek-kozott</a></p>
<p><i>Forrás: <a href="https://hellosajto.hu/author/debreceni-egyetem/" target="_blank" rel="noopener">Debreceni Egyetem</a>, továbbította a <a href="https://hellosajto.hu" target="_blank" rel="noopener">Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat</a>.</i></p>

    <div class="xs_social_share_widget xs_share_url after_content 		main_content  wslu-style-1 wslu-share-box-shaped wslu-fill-colored wslu-none wslu-share-horizontal wslu-theme-font-no wslu-main_content">

		
        <ul>
			        </ul>
    </div> 
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">40648</post-id>	</item>
	</channel>
</rss>
